Szerkezeti változások előtt

interjú Ambrus Tiborral

Mit várhat Csopak 2012-től? Milyen év elé nézhetnek a csopakiak? Miként nézd majd szembe a település az önkormányzatiságot érintő változásokkal? A helyi oktatásról, az önkormányzati szektor átalakulásáról, a fejlesztési tervekről, a községet érintő nehézségekről és lehetőségekről kérdeztük Ambrus Tibor polgármestert.

Az állam és a települési önkormányzatok közötti munkamegosztás változása feszültségekkel terhelt folyamat, amelyben a helyi közösségek szerepe gyengülni látszik a kormányzatéval szemben. Az országos és helyi viták keresztűzében álló önkormányzati reform kapcsán óhatatlanul felmerül a kérdés, önálló település maradhat e Csopak a jövőben?  Polgármesterként miként látja a kialakult helyzetet?

Erre nagyon nehéz válaszolni, akárcsak meghatározni azt, mit is jelent a települési önállóság Csopak számára. 2012. az átalakulás éve lesz, felkészülési, átrendeződési időszak a 2013-tól induló, egy teljesen más felépítésű, felfogásában is gyökeresen megváltozó önkormányzati rendszerre. Jelenlegi tudásunk szerint a polgármesteri hivatal megmarad a községben, azonban hogy pontosan milyen feladatköröket fog ellátni 2013-tól, azt még senki sem látja. A jogszabályi környezetet elemezve leginkább igazgatási változásokról tudunk beszélni. A kérdéskör ugyanakkor gazdaságilag egyértelműen értelmezhető: a hazai települések nagy része igen komoly adóságállománnyal rendelkezik, amelyek veszélyeztetik az alapvető közösségi feladatok ellátását. Ebből a nézőpontból teljes mértékben érthető a kormányzat központosítási törekvése. Hogy a változások mennyire értékelhető önállóság vesztésként? A kormány döntése szerint az államigazgatási feladatok meghatározó része az újonnan bevezetendő járások szintjén összpontosul a jövőben. Ez nyilvánvalóan egyfajta visszalépésként értelmezhető a település életében. Nem elhanyagolható kérdés, hogy ez mennyire érinti a lakosságot. Vélhetően a községben a jelenleginél kevesebb lesz az ügyforgalom. Valószínűleg Paloznak társközségként fog hozzánk kapcsolódni a jövőben, közösen fogunk polgármesteri hivatalt fenntartani. Hogyan ez miként érzékelhető majd a hétköznapokban, arról jelenleg kevés információval rendelkezünk. Számos kérdéssel kell szembesülnünk a következőkben – tartsuk csak szem előtt a járások jövőbeni szerepét, a megyei önkormányzatok megváltozó jogosítványait vagy a kormányhivatalok tevékenységének önkormányzatokra való hatását. Ezek mind-mind olyan stratégiai kérdéskörök, amelyekre ez az év ad választ.

Mit vár a következő hónapoktól, 2012-től, mit hozhat ez az időszak a községnek?

Mind az európai, mind a magyar gazdaság komoly problémákkal küzd, ezekkel a nehézségekkel Csopakon is szembe kell néznünk. Őszintén remélem, hogy legalább a tavalyihoz hasonló idegenforgalmi szezont tudhatunk majd magunk mögött az év elteltével, hiszen a község bevételének meghatározó része e területről származik. Az uniós pályázati lehetőségek szűkültek, ennek hatásait biztosan érezhetjük majd. Csopak elsősorban a belföldi turizmusra építhet a jövőben, a borús gazdasági kilátások ellenére bízom abban, hogy marad annyi az emberek zsebében, amit balatoni pihenésre tudnak fordítani.

Véleménye szerint hogyan alkalmazkodhat a leghatékonyabban a jelen gazdasági helyzethez a település, miként biztosítható Csopak további fejlődése?

A kihasználatlan, egyelőre parlagon heverő értékeinket termelő tőkévé kell változtatnunk. A csopaki önkormányzat abba a helyzetbe jutott, hogy úgy tudjuk az előttünk álló lehetőségeket kihasználni, amennyiben minél több saját tőkét tudunk mozgósítani, valamint, ha ezeket a rendelkezésünkre álló javakat szigorúan termelő beruházásokba fektetjük. Látni kell azt, hogy a község kiszámíthatóan és biztonságosan csak a saját bevételeivel számolhat. Ennek jegyében szeretnénk a település BAHART-részvényeit valamint, a falu által kihasználatlan és költségesen fenntartható ingatlanokat értékesíteni és az ezekből befolyt pénzt infrastrukturális fejlesztésekre csoportosítani.

Mik az önkormányzat 2012-es fejlesztési elképzelései?

Kicsit távolabbról indítva - 2011. az észhez térés éve volt. Látjuk azt, hogy bevételeinkkel  sokkal hatékonyabban kell majd sáfárkodnunk, egyre inkább felértékelődik a termelő beruházások szerepe. Régebbi, többeket foglalkoztató történet a Kultúrház bővítésére, amelyre azonban nincs akkora szükség, hogy 50-60 millió forintot költsünk rá a település költségvetéséből. Vannak prioritások, mint a külső homlokzat felújítása, ám a jelenlegi épület emelettel való bővítését a képviselő-testület korántsem tartja elengedhetetlen fejlesztésnek, pláne nem az ismert kivitelezői árajánlatok tekintetében. Csopak az előbbinél lényegesebb, stratégiai beruházások előtt áll, meg kell próbálnunk minden lehetséges erőforrásunkat ezekre összpontosítani. Szeretnénk egy magas komfortfokozatú kempinget megvalósítani a Sirály utcánál az Ifjúsági tábornak a 71-es útig tartó területen, 2,5 hektárnyi területen. E mellett  a parkoló fölötti domboldalon szeretnénk kialakítani egy nyári idegenforgalmi központot, hiszen jelenleg nincs a 71-es út alatti résznek egy olyan központja, ahol a strand mellett szabadidős lehetőségeket kínálna.  Ezekhez a fejlesztéseket minél előnyösebb konstrukcióban kívánjuk megvalósítani, amelynek az egyik pillére az, hogy minél több saját tőkével, önerővel rendelkezzünk. A következő éveknek a legnagyobb feladata lesz, e beruházásoknak a megvalósítása, levezénylése, valamint a fenntartásukra vonatkozó jövőkép megalkotása.

A falu lakosságát jelenleg talán a helyi általános iskolai oktatás helyzete foglalkoztatja leginkább. Hogy áll az iskola ügye?

Az informális és a hivatalos egyeztetéseken egyaránt túl vagyunk, a hetekben az önkormányzati és egyházi engedélyezés adminisztratív folyamatai zajlanak. Önkormányzatunk célja továbbra is az, hogy minél jobb minőségű oktatási szolgáltatást tudjuk biztosítani helyben, és mindezt a jelenleg is az intézményben dolgozó pedagógus-állomány közreműködésével tehessük meg.

Az iskolában tartott szülői fórumról a Veszprém Megyei Napló is beszámolt, amely írás  sokakban felháborodást keltett...

Sajnálatosnak tartom, hogy a megye mértékadó hírforrásának számító napilap a tények tárgyszerű közlése helyett a politikai bulvár irányába tévedt, ráadásul egy a helyi közösség számára kiemelten fontos ügyben. Szomorú vagyok, hogy miért nem annak van hírértéke, hogy az intézmény átadása a csopaki vallási felekezetek egyetértése mellett történik meg, vagy hogy a település vezetése és közvéleménye példaértékű összefogással szeretné megtartani a község jövőjét is jelképező iskolát.

A község és térsége egyik fő idegenforgalmi, kulturális értéke a szőlőtermelés és a borászat. Korábban többször is hangsúlyozta, hogy a település és az ágazat hosszú távú, sikeres együttműködése Csopak stratégiai érdeke. Hogyan vélekedik a csopaki bor, borászat jelenlegi helyzetéről?

Ezen a területen jelentős mértékű előrelépést tapasztalhattunk az elmúlt időszakban. A  helyi szabályozásnak köszönhetően valóban védetté válhattnak a csopaki szőlőterüeletek. Lényeges változás, hogy mára létrejöttek a helyi borászatok. Megalakult a Borgaléria, amely a település és a borvidék érdekeit egyaránt szolgálja. A jövőben önkormányzatunk még szorosabban szeretne együtt gondolkodni és dolgozni a csopaki bor, valamint a helyi olaszrizling brandjének megőrzése és népszerűsítése érdekében. Egy olyan termelési kódexet fogunk összeállítani, amely egyértelműen előírja majd a csopaki olaszrizling előállításának minden apró mozzanatát, legyen szó akár a termésszabályozásról, akár a tőkék terhelhetőségéről, a különböző gyomirtók használatának tiltásáról. Mindezek által a csopaki rizlingnek lesz egy közel egységes íz-, zamatvilága, alkoholfoka, savtartalma, ami minden pincénél jellemzően ugyanaz lesz. A jövőbeni változások jóvoltából a csopaki olaszrizling védett eredetű borrá válhat, ami hozzá járulhat ahhoz, hogy a piacokon is hatékonyabban jelenhessünk meg.

A decemberi közmeghallgatáson több érdekes adatot is elárult a nyár folyamán végzett idegenforgalmi célú felmérésből. Mit érdemes tudni erről a 2011-es kutatásról?

A csopaki strandra látogató vendégek körében  kétféle  felmérést is készítettünk július-augusztus folyamán. Az egyik egy hosszabb kérdőíves ún. imázs-vizsgálat volt, amelynek segítségével többféle társadalmi csoportot kérdeztünk meg  a községgel és a helyi stranddal és szolgáltatásokkal összefüggő véleményeikről, javaslataikról. A másik reprezentatív felmérésünkben egy főszezoni hétköznapon, valamint hétvégén több száz családot, baráti társaságot mértünk fel, amelyből alapvető statisztikai, szociológiai  adatokat nyertünk.  Nem titkoltan a felmérések eredményeit, tanulságait a jövőben segítségül kívánjuk  hívni a turisztikai tervezésnél és a település arculatának formálásakor. Igen lényeges tendencia, hogy a csopaki strandon egyre markánsabb a húszas és harmincas éveikben járó fiatalok, valamint kisgyermekes családok jelenléte, akik egyszerre várják azt, hogy szabadidejüket aktívan, jó minőségű kulturális programokkal, ugyanakkor a Csopakhoz társított, nyugalmas, visszafogott a városok lüktetésétől távol eső környezetben tölthessék el. Mi elsősorban ennek a jól körülhatárolható, rendszeresen Csopakot választó célcsoportnak a szükségleteit szeretnénk fókuszba állítani a jövőben.

A csopaki idegenforgalmi kínálat a Bor Blues Böllér, valamint a Heppeind Fesztivállal bővült 2011-ben, amelyekkel a település helyi és környékbeli lakosságot is próbálta megszólítani. Milyen önkormányzati koncepció húzódott az említett rendezvények hátterében?

A csopaki strandot látogató nyaraló vendégek a helyi lakosság után a legtöbbet teszik hozzá a község bevételeihez. Szeretnénk folyamatosan növelni Csopak idegenforgalomból származó forrásait, szeretnénk ha a jövőben még többen a települést választanák. Ehhez a bővüléshez minél szélesebb körű, a minőség fele mutató program kínálattal kell előállnunk. Ezek mellett 2011-ben megpróbáltuk a helyi lakosságot is bevonni rendezvényeinkbe, kitüntetetten igaz ez a márciusi hagyományteremtő Boros Toros, korábbi nevén Bor-Blues-Böllér Napokra, valamint a szezonzáró Heppiend Fesztiválra. Két olyan – nem a nyári szezonhoz kapcsolódó - új rendezvényt hoztunk létre, amelynek egyszerre célcsoportjai a csopakiak, a környéken élők, valamint a község nyaralóközönsége és a fesztiválturisták.

Vannak a település életében olyan események is – pl. a Falukarácsony -, amelyek többek vélménye szerint komoly többletet adhatnának a község marketingjéhez, sikeres arculatához, ezektől az eseményektől azonban mintha tudatosan zárnák ki a szélesebb nyilvánosságot...

A Falukarácsony, az Idősek Karácsonya olyan helyi rendezvények, amelyek nekünk csopakiaknak szólnak. Ezektől szeretnénk távol tartani a szélesebb nyilvánosságot, megpróbálunk olyanok lenni, mint egy nagy család, bezárjuk az ajtókat, ablakokat, ami pedig a karácsonyfa mellett történik, az csak a miénk. Ez a fajta zártság természetesen hangsúlyosan a külső nyilvánosságnak szól.